Villanyvezeték-csere: mikor indokolt, és miből áll a költség?

A villanyvezeték cseréje az a munka, amit mindenki későbbre hagy, mert nem látszik, és mert nagy. Egy vezetékrendszer nem romlik el egyik napról a másikra: lassan melegszik, lassan öregszik a szigetelés, és közben egy ideig minden működik. Aztán jön egy klíma, egy indukciós főzőlap vagy egy elektromos autó töltője, és az addig elégséges rendszer hirtelen nem elég. Ez az útmutató arról szól, miből lehet felismerni, hogy itt az idő, mi történik ilyenkor a lakásban, és milyen tételekből áll össze a költség.

Mikor indokolt a vezetékcsere?

A cseréről nem a vezeték kora dönt önmagában, hanem négy dolog együtt: a vezeték anyaga és keresztmetszete, a védelmek hiánya vagy megléte, a szigetelés állapota, és az, hogy mekkora terhelést kell ma kiszolgálni.

Alumíniumvezeték

A régebbi építésű lakásokban jellemzően alumíniumvezeték van. Az alumínium nem eleve hibás anyag, de a kötéseinél idővel meglazul a csatlakozás — az anyag „folyik” a szorítás alatt —, a meglazult kötés pedig melegszik. Ezért fordul elő, hogy egy alumíniumvezetékes lakásban a hibák jellemzően a kötésekben, dobozokban, szerelvények mögött vannak, nem a vezeték közepén. Ha a lakásban alumíniumvezeték van, és a szerelvények körül bármilyen melegedés, elszíneződés vagy ismétlődő hiba tapasztalható, a felmérés nem elhalasztható kérdés.

Nincs védővezető (nulla-fázis, kétvezetékes rendszer)

A védővezető nélküli, kétvezetékes kialakításban egy készülékhiba esetén nincs, ami a hibaáramot biztonságosan elvezesse: a fémház feszültség alá kerülhet, és nincs, ami a védelmet működtesse. Ez a kialakítás ma sem ritka, és önmagában elegendő ok a felújítás megtervezésére, különösen fürdőszobában, konyhában és minden olyan helyen, ahol víz és fém együtt van jelen.

Nincs áram-védőkapcsoló

Az áram-védőkapcsoló (életvédelmi relé, köznyelven „Fi-relé”) az, ami az embert védi: a hibaáramot érzékeli, és lekapcsol. Ha a biztosítótáblán csak kismegszakítók vannak, akkor a rendszer a vezetéket védi, az embert nem. Ennek a védelemnek a beépítése önmagában is elvégezhető munka, de gyakran kiderül, hogy a meglévő hálózaton nem működtethető megbízhatóan — például mert nincs szétválasztva a nulla és a védővezető. Ilyenkor a védelem beépítése és a vezetékcsere egyazon munka része.

Túl kicsi keresztmetszet és túl kevés áramkör

A régi lakásokban jellemzően kevés áramkör van, és azokon minden együtt lóg: világítás, konnektor, konyha. A mai fogyasztók — indukciós lap, sütő, mosogatógép, klíma, vízmelegítő, autótöltő — önállóan is komoly terhelést jelentenek. Ha a lakásban rendszeresen lekapcsol ugyanaz a megszakító, ha hosszabbítókon élnek a nagy fogyasztók, vagy ha nem lehet egyszerre mosni és főzni, akkor a rendszer kapacitása a szűk keresztmetszet.

Öreg, töredező szigetelés

A szigetelés az évtizedek alatt kiszárad, és szereléskor letöredezik. Ez az a felismerés, ami gyakran menet közben jön: a szakember kinyit egy dobozt egy egyszerű konnektorcseréhez, és kiderül, hogy a vezeték a megérintésre morzsálódik. Ilyenkor a részleges javítás nem tartós megoldás, mert a szomszédos szakaszok is ugyanolyan állapotban vannak.

Részleges vagy teljes csere?

Nem minden esetben kell az egész lakást újrahúzni. A döntést a szakember a felmérés alapján hozza meg, és három fő változat szokott szóba jönni:

1. Biztosítótábla korszerűsítése. Új tábla, kismegszakítók, áram-védőkapcsoló, áramkörök szétválasztása a meglévő vezetékeken. Akkor jó megoldás, ha a vezetékek állapota rendben van, csak a védelmek hiányoznak.
2. Részleges csere. A nagy fogyasztók és a veszélyesebb helyiségek — konyha, fürdőszoba — új, önálló áramkörre kerülnek, a többi marad. Akkor reális, ha a maradó szakaszok állapota bizonyítottan megfelelő.
3. Teljes csere. Minden áramkör újra, új táblával, új védelmekkel, a mai igényekhez szabott áramkörszámmal. Felújítással együtt ez a legtisztább megoldás, mert a bontás és a helyreállítás egyszer történik meg.

Ha a lakás egyébként is felújítás előtt áll, a vezetékcserét oda kell időzíteni. Külön elvégezve ugyanaz a munka jóval drágább, mert a bontás és a helyreállítás önmagában is költség.

Mi történik a lakásban a munka alatt?

A vezetékcsere nem „szerelés”, hanem építési munka. Érdemes előre tudni, mivel járhat:

• Falvésés az új nyomvonalaknak, sok porral. A por a legnagyobb kellemetlenség.
• Kötésdobozok, szerelvénydobozok cseréje, új helyek kialakítása.
• Helyreállítás: a vésett nyomvonalak visszafalazása, glettelés, majd festés.
• Áramszünet a munka idejére, szakaszosan vagy teljes egészében.
• Dokumentáció a végén: a felülvizsgálatról jegyzőkönyv, és az áramkörök jelölése a táblán.

Ez az a pont, ahol sok félreértés keletkezik: a helyreállítás — glettelés, festés — gyakran nem része a villanyszerelő árajánlatának. Ezt előre kell tisztázni, nem a munka végén.

Miből áll össze a költség?

Konkrét összeget itt nem írunk le, mert az ár lakásonként és régiónként is eltér, és félrevezető lenne egy számot odaírni. Amit viszont pontosan meg lehet kérdezni: milyen tételekből áll az ajánlat. Egy értékelhető árajánlatban ezek külön szerepelnek:

• felmérés és — nagyobb munkánál — a terv vagy nyomvonalrajz;
• bontás és falvésés folyóméterben vagy pontonként;
• vezeték és védőcső anyagköltsége, típus és keresztmetszet megjelölésével;
• szerelvények — konnektorok, kapcsolók — darabszámra, típusra;
• biztosítótábla és a benne lévő védelmek tételesen;
• munkadíj áramkörönként, pontonként vagy óradíjban;
• helyreállítás: visszafalazás, glettelés — és külön, hogy a festés benne van-e;
• felülvizsgálat és jegyzőkönyv;
• szemét elszállítása, konténer.

Két ajánlat összehasonlítása csak akkor értelmes, ha mindkettő ugyanezeket a tételeket tartalmazza. Egy „X forint az egész” típusú ajánlatnál nem az összeg a probléma, hanem hogy utólag bármi kimaradhat belőle. Arról, hogy mit kell tartalmaznia egy írásos ajánlatnak és a szerződésnek, külön útmutatót írtunk: mit tartalmazzon egy jó árajánlat és munkaszerződés.

Mit érdemes megkérdezni a szakembertől?

1. Mit mért a felmérésen, és mi alapján javasolja a részleges vagy a teljes cserét?
2. Hány áramkör lesz, és melyik nagy fogyasztó kap önálló kört?
3. Lesz-e áram-védőkapcsoló, és hány darab, milyen bontásban?
4. Milyen keresztmetszetű vezeték kerül be, és miért az?
5. Meddig tart, és mely napokon nem lesz áram?
6. Ki állítja helyre a falat, és a festés kinek a dolga?
7. Kapok-e felülvizsgálati jegyzőkönyvet a munka végén?
8. Mire és mennyi ideig van garancia — anyagra, munkára külön?

Ezek nem „bizalmatlan” kérdések. A tapasztalt szakember örül nekik, mert utólag neki sem kell vitatkoznia arról, mi volt benne az árban.

Meddig tart, és lehet-e közben a lakásban élni?

A munka hossza az áramkörök számától, a falazat anyagától és attól függ, mennyit lehet a meglévő nyomvonalakon vezetni. A szakember a felmérés után ad rá napszámot — és érdemes megkérdezni, ez hány ember hány napjával számol, mert a kettő nem ugyanaz. A lakhatóságot két dolog dönti el: a por és az áramszünet. Vésés közben a por mindenhová eljut, a bútorokat és a nyílásokat takarni kell; ezt vagy a vállalkozás végzi el — akkor legyen benne az ajánlatban —, vagy Önre marad.

Ha a lakásban laknak a munka alatt, kérje, hogy az áramköröket szakaszosan bontsák: így a hűtő és egy-két konnektor működhet, amíg a többi rész készül. Ezt előre kell megbeszélni, mert utólag már a szerelési sorrendet kellene átalakítani hozzá.

Min lehet spórolni, és min nem

Van, ahol a takarékosság értelmes döntés, és van, ahol csak elhalasztott költség:

• Ütemezés. A legnagyobb megtakarítás az, ha a vezetékcsere egybeesik a felújítással: a bontás és a helyreállítás egyszer történik meg.
• Szerelvények. A konnektorok és kapcsolók árában nagy a szórás, és ez az a tétel, ahol a takarékos választás nem érinti a rendszer biztonságát.
• Helyreállítás. A festést sok megbízó maga vállalja. Ez reális — csak az ajánlatban szerepeljen, hogy nem a vállalkozás dolga.
• Amin ne spóroljon: az áramkörök száma, a vezeték keresztmetszete és a védelmek. Ez a három adja a rendszer biztonságát és élettartamát, és utólag mindhárom csak újabb bontással változtatható.

A „majd később kihúzzuk azt a kört is” terv a gyakorlatban azt jelenti, hogy még egyszer fel kell vágni a friss falat. Amit a fal alá tesznek, azt egyszer érdemes jól megtenni.

Jelek, amikor a halasztás kerül többe

A vezetékcserét sok esetben lehet tervezni — de van, amikor nem érdemes. Ha égett szagot érez, ha melegszik egy szerelvény, ha ismétlődően lekapcsol ugyanaz a megszakító, vagy ha bármikor áramütést érzett, az nem a felújítás ütemezésének a kérdése: ezekről és a tennivalókról a mikor kell villanyszerelőt hívni útmutatóban írtunk részletesen.

A vezetékcsere kellemetlen, poros és nem látszik meg rajta semmi a végén. Ez az egyetlen olyan felújítási tétel viszont, amelynél a „majd később” nem kényelmi döntés: a rendszer öregedése nem áll meg attól, hogy nem gondolunk rá.